Témaindító hozzászólás
|
2013.08.23. 15:54 - |
 |
[17-1]

- Igen - bólintottam - visszafelé - elvigyorodtam, közben felvettem az órát, amit zsebre is tettem, ugyanis nem lett volna valami jó, ha valaki meglátja. - az érzés kölcsönös - kacsintottam rá, majd megfordultam és elindultam be a belvárosba. |

-Most is van-vigyorodtam el. -Csak máshogy pörög mint régen-mondtam. Ránéztem a Rolexre,és odadobtam a lába elé. -Na remélem megint nem látlak vagy 5 évig-ezt amolyan elköszönésnek szántam. Hátat fordítottam neki és visszamenetem a garázsba. |

- Mert olyannak ismersz, mint aki hátba támad - not bad fejet vágtam - teljesen igazad van. Direkt ejtettem le az órámat, csak azért hogy találkozzak veled és kinyírjalak - bólogattam - itt vannak az NCIS-es haverjaim a sarkon, akik arra várnak, hogy jelezzek nekik és lerohanhassanak.. - hülyén néztem rá. - ezt ugye te sem hiszed el.. Senkiért sem halnék meg - ráztam a fejem - főleg nem érted. - végigmértem. - régen talán.. mikor még volt agyad - bólintottam. |

-Óh,dehogynem érdekel-vigyorodtam el féloldalasan. Udorodóan végigmértem a lányt. -Hogy lehettem ekkora hülye,ki tudja kinek dolgozol-pillantottam rá a Rolexra-ki tudja mikor támadsz hátba-kezdtem el a beretta felhúzóját kattogtatni. -Ne hazudj magadnak, nagyon jól tudod te is hogy meghalnál értem-húztam az agyát a hülyeségeimmel. -Akár egy érintésemért is meghalnál,vagy is régen meghaltál volna-vigyorodtam el. |

- Jójó, ne is folytasd, nem érdekel - tartottam fel a mutató ujjamat. - nem érdekelnek az ügyeitek, nem akarok belefolyni. Minél kevesebbet tudok, annál jobb nekem. - a Rolexre pillantottam, amit ugye még mindig a kezében tartott. - mert akármennyire is jóban voltunk régen, nem halnék meg miattad - néztem rá. Lehet azért mert tönkre a barátságunk, mert miután elballagtunk már szinte egymásra sem köszöntünk az utcán, nem is kerestük egymás társaságát, elvoltunk a másik nélkül. |

Erre el kellett mosolyodnom. -Tudod nem nem csak úgy önszántamból húztam le itt 21 évet-mondtam. -A te szavaiddal élve,akik itt nagy halak azok az én legjobb barátaim-vigyorodtam el. -Egy dologban igazad van viszont,nem jelentek rájuk fenyegetést és ők sem rám-fejeztem be. Ezek ugyan nem szabadna tudni senkinek,hiszen így könnyebb gyengepontot találni rajtam,de mindegy. -A behajtókról és dealerekről pedig annyit,hogy szép kis priuszuk van,de igazából kis szaros kölykök,akik egy beretta láttán összefossák magukat-kezdtem el piszkálgatni a kezemben lévő pisztolyt. |

Megforgattam a szemeimet - Túlbecsülöd magad, vannak itt sokkal nagyobb halak is nálad, akikre te még csak fenyegetést sem jelentsz - sóhajtottam - meg amúgy sem szokásom mások mögé bújni, mindig kitalálok valamit, ha nem tudnád - pislogtam rá. Sosem értettem, hogy a Blood-osoknak mire van akkora szája. Igazából csak csapatban valakik, egyedül semmit sem érnek.. |

Elvigyorodtam. -Ugyan,hivatkozz rám és egy ujjal sem fognak hozzád érni-ebben aztán biztosíthatom. Amióta a Bloods köreiben mozgok nem kell senkit féltenek és nekem sem kell félnem -nem mitha azelőtt azt csináltam volna-ha valami történik a barátaimmal,családommal akkor előugrasztok egy-két embert,és akkor kezdheti a sírját ásni az illető. Mondjuk egyedül is rá tudok ijeszteni az emberekre,erre roppant egyszerű módszerem van ám: pisztoly,pitbull és a vörös Bloods kendőm. |

- Tudom ki vagy - kigúnyoltam a hangját mégpedig Dark Vödörként. - Rendben akkor ne add vissza - megrántottam a vállam. Már nem érdekelt különösebben az óra sorsa, mivel már megkaptam érte a pénzt. Ilyen debil embert sem láttam még, aki előre fizet. - De ha miattad végzem hullazsákban visszajövök szellemként és életed végéig kísértetni foglak - teljesen komolyan néztem rá. |

Elmosolyodtam ahogy megláttam a kört,de ahogy ez a mosoly jött úgy is ment. -Tudom ki vagy-mondtam komoran. -De akkor sem kapod vissza a Rolexet-vigyorodtam el. Ami történt az régen volt,és már jó ideje gondolkodom hogy mivel tűntessem el azt a bugyuta kis kört az oldalamról. -Ja és szólj annak a bizonyos tagnak-a tag szó közben macskakörmöt mutogattam-hogy szeretettel várom-vigyorodtam el. |

- Magamfajtáknak? - felvontam az egyik szemöldökömet. - Nem hiszem, hanem tudom, ugyanis már eladtam és a pénzt is meg kaptam érte, tehát ha nem adod vissza akkor muszáj lesz ide jönnie érte a tagnak. - miközben éppen az órát nézegette felcsúszott a felsője és az oldalán megláttam egy kiskör alakú tetoválást. - ne bazd.. Travis? - teljesen meglepődtem. - Elena vagyok - felhúztam a pólómat így ő is megláthatta az én tetoválásomat. - rosszul esik, hogy nem ismertél meg. - úgy mondtam, mintha én megismertem volna. Még általánosban, felsőben voltunk nagy spanok, még barátságtetkót is csináltattunk. |

Pimasz vigyor suhant át az arcomon. -A magadfajtáknak,igen,tilos!-mondtam kimérten. Ránéztem az órára. Tényleg eredeti Rolex óra,az ilyen órák milliókba kerülnek. Végignéztem még egyszer az órán,aztán a csajra pillantottam. Nem fért bele a fejembe hogy egy ilyennek mint ő hogy volt pénze Rolex órára,jó persze az is benne van a pakliban hogy lopott. -Tényleg azt hiszed hogy visszakapod?-húztam fel a szemöldököm érdeklődően. -Valószínüleg nem is a tiéd...-tettem hozzá. |

- Miért ez tiltott terület lenne? - grimaszoltam, közben úgy csinálnám mintha a táblát keresném, majd nyújtottam felé a tenyerem, hogy tegye bele az órát.
- A rolexemért jöttem (remélem rolexbe van női óra is). - Nem szerettem ezt a környéket, ezért minél hamarabb el akartam tűnni, viszont az órám nélkül nem megyek sehova, ugyanis elég sokat ér. |
Hallottam valami zajt kint. Vagy is nem valami zajt,pontosan tudtam hogy valaki a tűzlépcsőn mászkál,ami a garázs oldalán van. Kikaptam a fotel matraca alól egy 9mm-es berettát,aztán kimentem megnézni miújság odakint. Egy órát láttam a földön,lehajoltam és felvettem,aztán persze jött a gazdája is. -Mit keresel itt?-a legtöbbször ezt szoktam mondani ha valaki olyan helyen van ahová egyátalán,de tényleg egyátalán nem is lenne semmi köze. |

Én annyira nem illettem ebbe a közegbe, hogy az valami hihetetlen. Csak abban voltam jó, hogy könnyen elcsenjek dolgokat a tulajdonosuk észrevétele nélkül. De nem szoktam lopni, csak ha már muszáj vagy ha megkérnek rá. Viszont hazudni borzalmasan tudok, ezért nem tenne jót ha lebuknék. A tűzlépcsőn üldögéltem és a lábaimat lógattam, miközben az új órámat nézegettem. Egyszer csak viszont véletlenül leejtettem.
- basszus - felálltam és lesiettem utána. |
Letettem a seggemet a kanapéra,itt a garázsban és azon kezdtem gondolkodni mit csináljak ma. Zsebemből elő húztam egy tasakot,teli volt fehér porral. Középső ujjammal elkezdtem pöckölgetni,aztán amikor meguntam az asztalra dobtam. Elővettem a telefonomat és megnéztem az időt. -Még korán van-állapítottam meg,majd odadobtam ezt is az asztalra. Persze túl nagy volt a lendület és a talajon ladolt. Beletúrtam a hajamba,utána felálltam és felfettem a földről a telefont. |
[17-1]
|